Választások annó

A 2010-es választási kampány egy - ha finoman akarok fogalmazni, azt mondom, gyengélkedő, ha kevésbé finoman, akkor azt, hogy jó előre tönkrevert - MSZP-t szólított a rajtvonalhoz. 2006 őszén nyilvánosságra került az őszödi beszéd, majd jöttek a zavargások Budapest utcáin. 2008-ban a "szociális népszavazás" után, Horváth Ágnes egészségügyi miniszter körül kirobbant vita végül odáig fajult, hogy az SZDSZ május elsején kilépett a kormánykoalícióból. 2008-ban megérkezett a világgazdasági válság is, 2009 áprilisában pedig egy tragikomikus miniszterelnöki casting után Bajnai Gordon váltotta Gyurcsányt a miniszterelnöki székben.

A 2010-es választási kampányt 2009-ben egy Európa-Parlamenti választás előzte meg, ahol a szocialisták alig több, mint 500 ezer szavazatot kaptak, ezzel pedig 17,4%-os, kirívóan gyenge eredményt értek el. A komoly belső és külső harcok után habzó szájjal a földön fekvő MSZP végül nem Bajnai, hanem - jobb híján - a szürke, semmilyen karizmával nem rendelkező Mesterházy Attila vezetésével ment neki a 2010-es, valójában már az elejétől kezdve lefutott kampánynak.

A Fidesz ezzel szemben szárnyalt. Az EP-választásokon a párt 56,4%-ot szerzett, ami az MSZP-re leadott szavazatok háromszorosánál is több volt, így utcahosszal nyerte ezt a kört. A választás tétje 2010-ben nem is a győztes személye volt, hanem az, hogy lesz-e a Fidesznek 2/3-os többsége a parlamentben. Az alábbi kampányfilmben azért még visszaköszön a 2002-es depressziókampány, bár valamivel enyhébb formában.

A Fidesz 2010-ben három egyénit kivéve az összes egyéni képviselői helyet elhozta, a listás szavazatoknak pedig sz 52,7%-át szerezte meg, ami 68%-os mandátumarányt, ezzel pedig 2/3-os többséget jelentett végül a parlamentben.

Az MDF egy futurisztikus kampányfilmmel, és persze a jolly jokernek tartott Bokros Lajossal készült, aki ekkor már az MDF Európa parlamenti képviselője volt. (És aki azóta jól be is intett egykori pártjának. :P) Érdekesség, hogy 2010-ben az akkor már tényleg az utolsókat rúgó SZDSZ két vezetője is felkérezkedett az MDF listájára, hátha. A dolog nem jött össze, mind az MDF, mind az SZDSZ búcsúzott 2010-ben a magyar parlamenttől.

A 2009-es EP-választásokon a legnagyobb meglepetést a Jobbik okozta, aki 14,7%-al kis híján a második erővé lépett elő. Ők is komoly esélyesként indultak tehát 2010-ben, az országgyűlési választásokon a listás szavazatok 16,67%-át szerezte meg a radikális párt.

A 2010-es választás másik nagy meglepetése az LMP volt. Ők egy - szerintem teljesen vállalható, - profin elkészített kampányfilmmel jelentkeztek, és persze a kezdetektől a protest-szavazatokra hajtottak rá, alternatívát kínálva azoknak, akik mindkét "naggyal" szemben elutasítóak. Az eredmény meg is lett, az LMP a listás szavazatok 7,5%-át elhozva bekerült a parlamentbe.

A végére pedig ismét a Munkáspárt marad, akiknek a kampányfilmjéből több azóta megvalósult Fidesz-intézkedés is visszacseng. "Államosítjuk a közműveket, elvesszük a kedvezményeket a multiktól" - indul a film, a vége pedig ugyanaz, mint eddig, "szavazzon a Magyar Kommunista Munkáspártra". 5 606. Ennyi szavazatot kaptak.

Ezzel pedig a szubjektív választási visszatekintőnk végére értünk. Idén ismét országgyűlési választás, az időpont 2014. április 6, azaz holnap. Akinek van hova húznia az X-et, az menjen, és válasszon.

A villámblog pedig búcsúzik, viszontlátásra 2018-ban! :)

A 2006-os kampánynak az MSZP kormányzati pozícióból vágott neki. A kormányzati teljesítményt illetően Gyurcsány így vallott erről az időszakról:

"Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit."

A kampányban azonban ennek az "őszinteségnek" még vajmi kevés nyoma látszik, ellenkezőleg, az MSZP-s kampányfilmekből a tömény sikerpropaganda áradt.

Az MSZP emellett komoly negatív kampányt vitt, ami jól körülhatárolható, tematikus filmekben öltött testet. Az alábbiban például azt feszegették, Orbán mennyi időt töltött a ciklusban a parlamentben, és mennyit máshol.

A másik erős témát pedig Mikola István, az első Fidesz-kormány egészségügyi minisztere szolgáltatta. Mikola (aki egyébként 1989 és 90 között az akkor már a haláltusáját vívó Hazafias Népfront alelnöke volt) a Fidesz kongresszuson a külhoni magyarok állampolgárságának és szavazati jogának az ügyét feszegette. Ezzel pedig olyan magas labdát adott az MSZP kezébe, amit nem lehetett nem lecsapni. (Mikolának ez a húzása egyébként többek szerint komolyan hozzájárult a Fidesz 2006-os vereségéhez.)

A Fidesz is negatív kampánnyal kezdte a 2006-os kampányidőszakot, ők azonban a személyekre kihegyezett támadások helyett általános depressziót próbáltak az emberekre zúdítani. A "Rosszabbul élünk, mint négy éve" szlogennel fémjelezett kampány eredménye (eredménytelensége) azóta is intő jel az ilyen jellegű negatív kampányokkal kapcsolatban.

Emlékeim szerint egyébként ez a "Na, ezt jól megcsinálták" olyan kampányelem volt, ami komolyan megmozgatta az akkori mémgyárosok fantáziáját. Voltak azért emberközelibb, pozitív üzenetű filmek is. Ezzel például Gyurcsány limuzinos kampányfilmjére válaszoltak:

Az MSZP másik kampányfilmjére is született válasz, érzékeltetve, hogy az ellenzéknek akkor sem volt egyszerű dolga a parlamentben, ha törvényjavaslatokról, meg azok elfogadtatásáról volt szó.

Annak ellenére, hogy a Fidesz érzésem szerint egy bizonytalankodó, erőtlen kampányt vitt végig 2006-ban, azért a kötelező körnek számító gyerekes-családos imázsépítés nem maradt el:

Az alábbi spot pedig akár ma is lemehetne, ha még sugároznának a kereskedelmi tévék politikai hirdetéseket, de idén a kampánynak ez az oldala az új törvényi szabályozás következtében hiányzik a palettáról.

2006 volt az utolsó év, amikor volt miniszterelnök-jelölti tévévita. Sőt ebben az évben kettő is volt, az emlékezetesebb azonban a Gyurcsány-Orbán párharc maradt, ahol általános vélekedés szerint a lendületes, karizmatikus Gyurcsány jócskán lenyomta a szokatlanul visszafogott Orbánt.

És akkor nézzük, mi a helyzet a kis pártok háza táján. Az SZDSZ már 2006-ban vírusvideóval kísérletezett, de a komoly politikai üzenetek sulykolása helyett a marketing egy sokkal egyszerűbb módját választották, nevezetesen, hogy csöcsökkel mindent el lehet adni.

Az MDF 2006-ban már a Fidesz hátáról leszállva, önállóan indult, az ő kampányukból egy színtelen, szagtalan, semmilyen videó maradt fenn az utókornak.

2006-ban már színre lépett a Jobbik is, igaz itt még a MIÉP-el összebútorozva hajtottak a szavazatokra, magukat a mérleg nyelveként pozicionálva, ami az eredmények ismeretében nem biztos, hogy alaptalan ötlet volt. A Jobbik elnöke itt egyébként még nem Vona Gábor, hanem Kovács Dávid volt, aki azóta kilépett a pártból.

És a végére jöjjön az elmaradhatatlan Munkáspárt, akik egy monstre, 5 perces videóval készültek, amiből kiderül, hogy "Thürmer Gyula lehetett volna milliomos is, de ő nem állt a gazdagok oldalára. Ő a munkásokat, a dolgozókat választotta." Ha kíváncsi az elhagyatott csepeli üzemcsarnokban tétlenül bolyongó Thürmerre, akkor ne hagyja ki a mai poszt záróvideóját. :)

A 2006-os választást - ha minimális többséggel is, de - az MSZP nyerte, így másodszorra is ők alakíthattak kormányt. A siker íze azonban nem tartott sokáig. 2006 őszén a nyilvánosságra került őszödi beszéd következtében komoly zavargások törtek ki Budapesten, ezzel pedig elindult az az erodálódási folyamat, ami végül megnyitotta az utat a Fidesz 2/3-os győzelme előtt.